Ezen az ábrán van négy szürkével jelölt erőforrás: nyers kő, nyers homok, titánérc, uránérc. Ezeknek van néhány speciális tulajdonsága, amik mind abból következnek, hogy ezek a kibányászatalan, még a földben lévő természeti erőforrások (és amik csak most lettek rendesen implementálva).

Először is, nem lehet őket szállítani, nem lehet velük kereskedni, és nem lehet ellenséges bolygókról fosztogatással ellopni. Hiszen előbb ki kell bányászni őket.

Másodszor, a rájuk épülő kitermelés nevű iparág nem csak kibányássza ezeket a nyersanyagokat, hanem fel is dolgozza őket. Ennek oka, hogy mivel úgyis csak egyféleképp használhatók fel, egyszerűbb összevonni a két termelési szintet.

Harmadszor, a kijelzett készlet a feltárt lelőhelyeket mutatja. Vagyis nem azt, hogy mennyi van a bolygón, hanem hogy mennyi ismert és elérhető közvetlenül bányászat céljából. Feltárást végezni kétféleképp lehet. Ha nem teszünk külön erőfeszítést ezügyben, akkor a körönként magától feltáródik egy kevés új anyag (kő, homok, titán 100 tonna, urán 1 tonna). Ha viszont a kutatóinkat ráállítjuk egy adott nyersanyagra (az uránérc jelenleg nem elérhető), akkor körönként kőből, homokból, titánból 2000, uránból 20 tonnát lehet feltárni. (A konkrét számok még változhatnak.) Több kutatóintézettel többet tárhatunk fel (persze ehhez kell képzett munkaerő, vagyis város).

Negyedszer, mindegyik nyersanyag valamelyik osztályú bolygókon különösen nagy mennyiségben fordul elő. Ez azt jelenti, hogy a kezdőkészlet, és a körönkénti feltárás is duplája az alapbeállításnak.

Szintén változott a termelés menete. Az egyik, hogy az inputokból való részesedés a korábbi százalék, majd század százalék után ppm-ben vagyis milliomodrészben van mérve. Páran már találkoztak azzal a jelenséggel, hogy pl nem üzemelt a kocsmájuk, pedig volt elég munkaerejük. Ennek oka az volt, hogy a kocsmára eső munkaerőigény egy nagy gazdaságban olyan pici, hogy század százalékban nem mérhető, vagyis nulla.

A másik, ennél sokkal fontosabb változás: ezentúl részlegesen is tudnak üzemelni a gyárak! Vagyis ha inputhiány lép fel, akkor pl nem 0 üzemel az egy titánműből, hanem 0,56 (vagy amennyit az adott gazdaság megenged).

A korábban leírtakhoz képest ezentúl a népesség növekedni 20%-kal, csökkenni csak 5%-kal fog. Ez a könnyítés a termelés felülvizsgálatával együtt hozzájárulhat a stabilabb bolygókhoz.

[UPDATE: amióta van geológia, megszűnt a restrikció, a vonatkozó részek ezért lettek kiszürkítve]

A GKB felügyeli egyrészt a tőzsdék működését (jelenleg egyetlen tőzsde van, a CBOT). Másrészt ez a bank bocsátja ki a Shylock-ot. Ez utóbbi szerepkörét úgy látja el, hogy különböző árukat vesz (ezzel pénzt pumpál a gazdaságba) vagy ad el (ezzel pedig csökkenti a forgalomban levő pénzt). Mivel állampapírok nincsenek, a klasszikus nyíltpiaci műveletek nem jöhetnek szóba, helyettük van ez az árukereskedelmi megoldás.

A természeti erőforrások (nyers kő, nyers homok, titánérc, uránérc) piacán a Bank eladóként lép fel, mivel jelenleg nincs geológia, vagyis ha kifogynak a lelőhelyek, nem lehet újat feltárni. Az ezeken a piacokon meghatározott célár az a MINIMÁLIS ár, amin a Bank hajlandó eladni. Vagyis ha ennél alacsonyabb vételi ajánlatot ad be valaki, azt a Bank biztosan nem fogja teljesíteni.

A többi termék piacán pedig vásárol a Bank, vagyis ezeken keresztül növeli a forgalomban lévő pénz mennyiségét (expanzió). Az itt megadott célár az a MAXIMÁLIS ár, amit a Bank hajlandó kifizetni egységnyi áruért. Ha valaki ennél magasabb eladási ajánlatot ad be, azt a Bank nem fogja megvenni.

Ezek a célárak egyfajta intervenciós sávot határoznak meg, melynek célja az árstabilitás. Azokon a piacokon, ahol hiány van (vagy várhatóan lesz), a célár egy laza felső korlátot ad az árfolyamra. Amint eléri a piaci ár a célárat, a Bank elkezdi növelni a kínálatot, ezzel visszafogva az ár további növekedését. A korlát laza, mert a céláron nem végtelen a Bank kínálata, vagyis fölé is mehet az ár.

Azokon a piacokon, ahol jelenleg túltermelés van, mert többé-kevésbé korlátlan input áll rendelkezésre (energia, élelmiszer, ezen keresztül munkaerő, ezen keresztül minden termelt jószág), a célár egy laza alsó korlátot jelent. Ha a Bank a célárfolyamon végtelen keresletet támasztana, akkor az árfolyam nem mehetne a célár alá. Így igen, de kevésbé, mintha nem lenne intervenció.

A beavatkozás konkrét menete a következő:

• a Bank percenként kiválaszt egy piacot véletlenszerűen
• ha a piacon expanziót kell folytatnia, akkor megkeresi a legjobb eladási ajánlatot (több közül véletlenszerűen választ), ami még nem haladja meg a célárfolyamot, és legfeljebb egymillió SHY értékben vásárol
• ha a piacon restrikciót kell folytatnia, akkor megkeresi a legjobb vételi ajánlatot (több közül véletlenszerűen választ), ami még nem megy a célárfolyam alá, és legfeljebb ötmillió SHY értékben ad el

Jelenleg körönként 1%ponttal nő, a maximális 100%-ig. Később ez a különböző társadalmi mutatók függvényében fog változni. Ha kifosztják a bolygót, 20%ponttal csökken, ha elfoglalják, ennyivel nő.

A bolygó a tied lesz, vagyis minden erőforrás és gyár felett szabadon rendelkezel. Mivel a lakosság fellázadt, és átállt hozzád, a morálja valamivel megnő (20%pont). Így nincs meg az a veszély, hogy valaki kapásból újra elfoglalja utánad.

Az erőforrások 10%-a a támadó/portyázó flotta bázisára kerül. A bázist a flotta adatlapján láthatod, és megegyezik a flottát gyártó, vagy az általa utoljára elfoglalt bolygóval (később majd meg lehet változtatni). A kifosztott bolygó lakosságának morálja 20%ponttal csökken.

A fosztogatás és foglalás közti egyetlen különbség, hogy az előbbi esetben csak a bolygó egy részét kapod meg (az erőforrások 10%-át), az utóbbi esetben pedig az egészet (minden erőforrást és gyárat). Vagyis a foglalás minden szempontból jobb, mint a fosztogatás, ezért van az előbbi megnehezítve, és ezért nincs értelme, hogy lehessen csak fosztogatni.

Támadás esetén a flottánk odamegy a bolygóhoz, megtámadja, kifosztja, várakozik a támadási moratórium alatt, újra megtámadja, újra kifosztja, satöbbi, amíg el nem tudja foglalni. Portyázás esetén csak egyszer próbálkozik be, és a várakozás helyett visszavonul a bázisra. Ha ez az egyetlen támadás elég a bolygó elfoglalásához (mert a lakosság morálja kellően alacsony), akkor természetesen elfoglalja a bolygót, és nem vonul vissza.

Alvy Singer: A világegyetem tágul.
Doktor: A világegyetem tágul?
Alvy Singer: Igen, a világegyetem minden, és ha tágul, egy nap szét fog esni és akkor vége mindennek.
Anya: Ez nem a te dolgod. (a doktorhoz:) Nem csinál házifeladatot.
Alvy Singer: Mi értelme?
Anya: Mit érdekel mit csinál a világegyetem! Te Brooklynban vagy! Brooklyn nem tágul.
(Annie Hall)

Brooklyn-hoz hasonlóan a Zandagort-univerzum sem tágul, sőt kifejezetten összement, és ez maradt belőle (a színek magyarázatért katt a képre):

Ennek oka egyszerűen az, hogy a jelenleg 120 béta játékosra kicsit sok az a 11ezer bolygó, ezért le lett csökkentve a számuk 350-re. Így egy idő után muszáj lesz egymással is háborúzni, és nem csak a gazdátlan bolygókat foglalgatni egymás után.

A túltermelési válság ellen más módon is próbálunk védekezni, de ez még kidolgozás alatt áll.

u.i. Ja, és elértük (vagyis meghaladtuk) az 1000 előregisztrációt.