És igen, hála a viharnak és a netszolgáltatók bénázásainak, Liet megírta (tudtommal) első Zandagort-"szösszenetét". Nem akarok gonosz lenni, de lehet, hogy nem ártana néha pár napra kitiltani egy-két irodalmi vénával megáldott játékost, és akkor több ilyen születne? :-)

Ez a város maga a megtestesült hivalkodó pazarlás. Csupa plasztik és üveg. Csupa titán csillogás. Abból is a legdrágáb, legedzettebb, legtisztább. Sehol egy girbe-gurba utca, sehol egy szabálytalanság, ami megtörné a bonyolult szimmetriát. A galaxis legnagyobb trösztjeinek székházai titán tűként ostromolják az égboltot. Mintha az egyre halványuló hold felé törnének mohón, versenyezve egymással, ki fogja bekebelezni legvégül az eget is.

Alant a céges gigászok lábai közt morajlik a város. Gyalogosan senkit nem látni. A teljes közelekedés a föld alá szorult, mágneses levitációs automata szerelvények cikáznak hangtalanul a felszín alatt. Csak a leggazdagabbak leggazdagabbjai engedhetik meg maguknak azt a kiváltságot, hogy a műanyag-keramit utak fölött suhanjanak atommeghajtású böszme járműveiken, amik inkább hasonlítanak luxusjachtra, mint légpárnás gépkocsira.

Zöld területet keveset látni a városban, azt is csak szépen parkokba rendezve. Ám ezen a bolygón nem divat a parkba járás. Ami azt illeti, a növényekkel együtt az egész ökoszféra is kiment a divatból. Mintha a bolygó lakói egyfajta lenézéssel viseltetnének természet anyánk iránt, és kitartó odaadással várnák a fém és plasztik végső diadalát. Csak a szegények kóborolnak néha fejlesütve a zöldben. Szegénynek lenni ebben a városban pedig az elképzelhető legnagyobb szégyen!

Tágul a kép. A bolygó felszíne zavaros képet mutat. A többezer négyzetkilométeren terpeszkedő ipartelepeket összekötő ezüst pókfonalak, a széles utak, már csak elhanyagolható részei a gyáróriások érhálózatának. A valódi anyagáramlás bonyolult csőrendszerekben folyik a mélyben. A többmillió MW-on élősködő automatizált ipari teleportközpontok az űr mélyébe küldik a bolygó anyagát és a feldolgozott termékeket. Ezzel is előkészítve a föld alatti sziklavilágban a leendő büszke lakók új otthonát. Merthogy az új otthon előbb-utóbb a föld alá kerül. Mégpedig történik ez akkor, mikor a felszíni fauna és flóra végleg elveszíti kilátástalan csatáját, az egyre hízó titán-plasztik gyár-város pókok ellen.

Axis N, az n-edik tengely, a galaktikus mag legsűrűbben lakott régiójának, és egyben legfejlettebb részének bolygója. Éjjeli féltekéjén egyre másra gyúlnak ki a fények, mintha a nappali fél világát is messzi túl akarnák ragyogni.

Szűkül a kép. A város központjában, a méltán híres, sziklába vájt gigantikus fémpiramis egyik legfelső szobájában sűrű szivarfüst terjeng. A piramis állítólag annyi tiszta tiánból készült, amiből két másik város is kitelt volna. Habár a legmodernebb légtisztítók bármikor friss levegőt pumpálhatnának a terembe, mégsem teszik. Ezt a kiváltságot már évtizedek óta elnézik a Részvény Bárók a Főrészvényesnek. A tömény szivarfüst szorosan hozzátartozik a pirospozsgás nagydarab kövér ember imázsához.

- Valld meg őszintén, Epimenidész! Hányadik májátültetéseden vagy már túl? 40? Az a sok jó étel! Aztán csak vigyázz, nehogy túl gyorsan, túl kövérre hízzál!

A közbeszóló egy kortalan, nyugodt arcú férfi, Foonix Részvényes, az utolsó kétheti statisztikai kimutatásait vidoran lobogtatja a kezében.

- Bár lehet, hogy a léped lesz a következő! A Köztársaság vérének szivogatása megfekszi még a te sokat tapasztalt gyomrodat is!

Ez pedig egy nyurga, inas alak, Ziron replikája.

Az Iparbárók gyűlésén, a legbenső szentélyben, letűnik minden hierarchia, szó szerint kötelező a hanyag közvetlenség és az ironikusba, főleg öniróniába hajló humor.

A pirospozsgás alak szuszogva a sápadt nyurgához fordul.

- Mondd csak Ziron, te hogy csinálod? Hogy tudsz ennyi időre elszabadulni az asszonytól? - A gyűlés még nem kezdődött meg hivatalosan.

- Az enyém egy jégboszorka, inkább hideg és rideg, nem olyan sárkányfajzat, mint aki neked jutott! Bár őszintén szólva jobban tennéd, ha inkább örömlányokra és luxus szigetekre szórnád a pénzed, az sokkal kevésbé megalázó, mint amit most teszel. Bezárkózni napokra a statisztikai elemző csoportoddal az irodádba, már megbocsáss! Nem értesz te az asszonyok nyelvén!

- Hja Epi, többek között ahhoz se! - kacsintott Arwen - Biztos, hogy a legszükségesebb mirigyeket ültetted át?

Általános derű fogadta a kerek arcú hölgy hozzászólását.

Ezen a ponton vált észrevétlenül a gyűlés hivatalos eseménnyé, habár semmilyen jegyző, se ember, se gép nem rögzítette az elhangzottakat, minden jelenlevő számára világos volt, hogy Arwen ezzel a megnyilvánulásával terelte kedvesen a tárgyalást a kezdőponthoz. Ők kilencen úgy ismerték egymás reakcióit, finom jelzéseit, mint a saját tenyerüket.

- Ha már az elemző csoportoknál és a hozzáértésnél tartunk - Ziron hangja hivatalosabb színt öltött - azt kell hogy higgyem, hogy igen tisztelt Főrészvényesünknek kezd elmenni a józan esze! De ah, hova is gondolok? Lehet, hogy csak mi nem látjuk át a "nagyobb Tervet"? - Ez utóbbi már kifejezetten gúnyos hanggal.

- Lennél olyan kedves, Epimenidész, és megvilágítanád gyarló elménket?

- Nos - vonta össze szemöldökét a Főrészvényes, széles mosolyra húzta a száját, jellegzetesen zárt fogakkal. Túlsúly ide vagy oda, ilyenkor arcéle megdöbbentően hasonlított egy vicsorgó farkasra. - Nos, ha már ilyen szépen kért minket a Bárók fenegyereke, akkor szívesen kielégítem bárki kielégíthetetlen kíváncsiságát.

- Felteszem, a néhány elveszett milliárdocskára és a gazdasági visszaesésre vagytok kíváncsia... - Csoves felhördült, Ziron pedig közbevágott:

- Hagyjuk a mellébeszélést! Biztos vagyok benne, hogy tökéletesen meg tudod magyarázni a visszaesést, és a Galaktikus Statisztikai Hivatal felé is makulátlan az elszámolásod. Beszélj inkább Hunyadiról! Meg arról, hogy hogyan lehetséges az, hogy az MU Akadémia szövetség háborúba lép a Kardassziai Unióval, majd egy hét múlva az egyik bolygója hirtelen Kharonnál, a drágalátós kifutófiúdnál köt ki, és "hirtelen" jelentős mennyiségű nyersanyag tűnik el a körzetből?!

- Bele a közepébe, semmi kertelés, igaz Ziron? Nos, ha éppen tudni akarjátok én azt a bolygót...

...megvettem.

Öt másodperc döbbent csönd. Elsőnek Arwen tért magához.

- Megvetted? Egy egész bolygót? Városokkal, mindenestől? Hogyhogy nem láttam meghirdetve a tőzsdén? Úgy tűnik elkerülte a figyelmemet. Vagy annyira öreg és vak lennék, hogy a titán árfolyamváltozásai közt észrevétlenül megbújt incifinci óriásbolygót elvétettem volna?! - Mosolygott angyali ártatlansággal Arwen.

- Egy pillanat, egy pillanat! Ez nem a kartell törvény megszegése? Epimenidész, ha áthágod a kartell törvényt, akkor biztosan számíthatsz a Központi Bank büntető szankcióira! Ez ránk is rossz fényt vet. Milyen felelős vezető az ilyen? - Ziron izzítota tovább a kedélyeket.

- Nem szegtem meg a kartell törvényt és nem is fogom... -válaszolt nyugodt hangon a Főrészvényes. Foonix és Ziron köhécselő krákogására még hozzátette: - Ahogy a mondás is tartja, az első millióról udvariatlanság bármit is kérdezni! A többi pedig már teljesen törvényes.

- Igazad van. - vágott közbe ültéből felemelkedve Csoves - Te magad, szó szerint tényleg nem szegted meg a kartell törvényt. Csak éppen hozzásegítetted ezt a Hunyadit egy bolygónyi pénz tisztára mosásához!

- Uraim, de hát mindannyian üzletemberek vagyunk! Kivéve Csoves Bárót! - általános derű a teremben - Hiszen benne egy hadúr veszett el, csak sajnos nem túl mélyen. - ismét nevetés - A pénz tisztán jó, ebben nem is találok semmi kivetnivalót. A kérdés csak az, hogy ha igen tisztelt gazdasági vezetőnk kifizett egy halom nyersanyagot ennek a perifériáról szalajtott szerencsevadásznak, és még kockáztatja is a jó hírét, akkor miért nem keres az üzeleten? Vajon az ipar keresztapja ezúttal ráfizetős, rossz üzletet kötött, vagy még mindig titkol előlünk valamit?

- Kedves Ziron úgy látszik neked nem tudok meglepetést okozni. Informáltságod lenyűgöző. Néha az az érzésem, hogy jobban belelátsz a bolygóim ügyleteibe, mint saját magam! - Ismét a farkasvigyor - Ám ezúttal vannak még más tényezők is, amiket figyelembe kell venni... - A többiek kényelmesen hátradőltek saját alakjukhoz formált ultramodern székekben, tudták, most már lazíthatnak, végre jön a lényeg.

- Ez a Hunyadi igen érdekes úriember. Fiatal kora ellenére nagy vagyonnal és fontos kapcsolatokkal bír. Elég ha annyit mondok, hogy eufemisztikusan fogalmazva is több vasat tart egyszerre a tűzben. A szerencsevadász megfelelő kifejezés rá. Ha át is hágja a kartell törvényt, nem lehet rábizonyítani. Kapcsolatainak hála a periféria ügyeiben meglehetősen jól informált...

- Persze, a periféria! Tudhattam volna. A Nagy Mu-mus. Már unalmas, hogy ezt hangoztatod évek óta végső érvként, ha valamit el akarsz kenni! - Fakadt ki Ziron.

A Főrészveényes nem hagyta eltéríteni magát a tárgytól, és folytatta:

- Ráadásul tagja egy meglehetősen ezoterikus hangzású titkos társaságnak, a Fehér Sárkány Lovagrendnek.

- Fehér sárkány mi? - gúnyolódott Csoves - Én inkább lennék tagja a Kétszázezer Nemezis Lovagrendnek!

- De Arwen talán mélyebb leírást is adhat erről a sármos üzletemberről! Nekem úgy tűnik, legutóbbi találkozásukkor "mély benyomást" gyakorolt a fiatalemberre. - Ezúttal Epimenidész bevetette a legszélesebb és legártatlanabb babamosolyát - Akár csak egy történelmi regényben. Igaz Arwen? Szereted a történelmi romantikus regényeket az óvilágból? Ah, ki ne ismerné Tatjana és Darth Maul soha ki nem mondott románcát? Meg aztán Moly? Az óvilág hősnő...

- Elég! - Arwen arca először váltott jól érzékelhetően több árnyalattal pirosabbra. - Igenis figyelemre méltó! Na és, ha flörtöltem vele egy kicsit? Az én koromban már szabad! - általános nevetés - Legalább találtam méltó partnert hozzá! És különben is, Epimenidész! Nem jellemző rád, hogy ekkorát buksz egy üzleten. Hiába szépíted a dolgot! Egyszerűen elragadtak az érzelmeid, és ez a te pozíciódban nem tanácsos.

- És mégis miben ragadtak el az érzelmeim, Arwen Részvényes? - duruzsolta legédesmézesesebb mélyen zengő hangját elővéve a bolygó tulajdonosa.

- Csak abban kedves Filozófus úr, hogy ebben a Hunyadiban saját magad fiatalkori képét látod, akiben még volt bátorság és kezdeményezőerő és... - erre a Főrészvényes feje Arwenéhez hasonló színt kezdett ölteni. Éppen valami csúnya visszavágásra készült.

- Elgaloppírozzuk itt magunkat, nem ezért gyűltünk össze! Állapodjunk meg abban, hogy most egyelőre 1-1, döntetlen. Vezetőnknek meghagyjuk sundám bundám kapcsolati rendszerének titkait, végül is az ő biznisze, azt hiszem tisztázta magát. Arwennek pedig a romantikázáshoz való jogát és az önkéntes lélekbúvár szerepet. A lényeg, hogy hasznot húzzunk belőle. Egyszerűbben szólva az űrsuszter maradjon a titánlemezeknél. - próbált nyugodtabb vizekre evezni a mindig nyugodt Foonix.

- Akkor ez túltárgyalva... - kapta elő a személyes lehívóját Ziron. - Rátérhetünk végre a találkozó valódi céljára.

A kör alakú teremben a kör alakú asztal körül kilenc szék közül kettő üresen állt. Zeusz és Gill Részvényesek ritkán tettek személyes látogatást Axis N bolygón. A terem pedig az elképzelhető legfejlettebb biztonsági technikákkal volt védve mindenféle külső és belső hatások ellen, ezen a tárgyaláson tehát csak az vehetett részt, aki személyesen jelen volt. Erre tervezték.

- És hova üljenek a Turániak? Mármint, ha végre megérkeznek. - kérdezte évődve Foonix - Arwen öle azért ennyire mégse széles! Ez a Hunyadi sok helyet foglal!

- Az én ölem még a te pénztárcád bejáratánál is szűkebb, Foonix! Pedig azt igazán nehéz überelni. Azt rebesgetik, hogy még a kósza elektronok is teljes interferencia képet mutatnak, ha a közelébe érnek. - Jött a csípős válasz.

- Oh, kedves Arwen Részvényes, ha ezt 140 éve mondod, mikor még pislákolt bennem az ifjonti hév, és volt pár maradék saját szervem is az elektronnyira szűkült rések kezelésére, bizony nem állok ellen! - A teremben hullámzó nevetés futott végig. Lévén Arwen az egyetlen beszámítható női tag, kelletlenül csatlakozott a általános jókedvhez. A jó hangulat kitartott, senkinek sem akaródzott megtörni.

Két órával később a tárgyalóteremben még mindig nem lankadt a figyelem. Végül is sokáig készültek erre az útra. Kár lett volna a drága együtt töltött időt elpocsékolni. A két óra elteltével a Turáni követség, a három vezér, is megérkezett.

Kharon, a Főrészvényes jobbkeze még az érkezés előtt kihumorizálta magát a Turáni szokásokon, hogy a tárgyaláson már ne legyen nevethetnékje.

- Elég fura nevük van ezeknek a Turániaknak. Különösen ez a Muflon. Állítólag valamilyen rég kihalt böszme állatról kapta a nevét. Bár, ami azt illeti a mi Csoves cégtársunk se büszkélkedik hetedíziglan visszavezethető nemesi családi névvel. Ő is elég böszme, ha jómodorról van szó... - Kharon Részvényes suttogása elhalkult, mikor Epimenidész Főrészvényes szóra emelkedett, és megkezdte köszöntő beszédét.

- Igen tisztelt egybegyűltek! A központi régió békés és hatékony fejlődése érdekében, mi akik itt ülünk...

Ziron már egy perc múlva kényelmetlenül feszengett, és alig észrevehetően odahajolt Foonixhez:

- Komolyan mondom, nekem már herótom van az álságos szövegeitől, ha csak ezért rángatott ide minket, hogy közhelyekkel vagdalkozzon, akkor a galaxis szellemére, megbánja!

Foonix is suttogva válaszolt, hogy ne zavarja a köszöntőt:

- Igen. Én már tettem is neki ajánlatot, ha esetleg összeomlik az iparbirodalma, akkor jöhet hozzám a propagandacsoporthoz tanácsadónak. Egy médiazseni veszett el benne...

Ziron, Foonix, Vicke és Kharon csak félfüllel követték a köszöntőt, inkább egymással beszéltek. Ha hallgatta volna őket valaki, azt hihette volna, hogy jobbára a múlt hónap tőzsdei eseményeit tárgyalják. A valóságban azonban az ősrégi tudom, hogy tudod, hogy tudom játékot űzve egymásra licitálva próbálták a másik fél kapcsolati rendszereit kipuhatolni.

Epimenidész beszédét negyed óra múlva végül a Turáni Heron vezér szakította meg, aki nevét meghazudtolva, egyáltalán nem volt apró.

- Ez mind nagyon szép! De mégis mit értesz azalatt, hogy a Galaktikus Köztársaság asztropolitikai helyzete megváltozott? Hiszen nem bővültek az utóbbi 10 évben, és a magban sem terjeszkedtek.

- Na, azért a Köztársaság magbeli akcióiról mondhatnék pár keresetlen szót... - hördült fel Csoves.

- Ez mindegy is... - Heron nem hagyta magát lerázni - De ha az űr ördöge nem hozta 3000 parszekkel közelebb őket a napszelek szárnyán, akkor még mindig nem értem, mi ez bizonyos radikális változás az asztropolitikai térképen!

- Nos, igen. Azt hiszem, a válasszal még várnotok kell. Körülbelül 5 percig... - széles mosoly terült szét Epimenidész arcán, kezét összefonta, és mint aki jól végezte dolgát, hátradőlt.

Ziron és Foonix azonnal befejezték a parolázást, és teljes figyelmükkel a Főrészvényesre tapadtak. Ismerték már ezt a gesztust.

- Hihetetlen mekkora pojáca! Én még nem láttam embert, aki ennyire élvezné a saját műsorát! Egészen biztos, hogy valami megdöbbentő hírrel akar kirukkolni az öreg, ha egyszer ekkora feneket kerít neki! - sziszegte Ziron.

- Igazán nem értelek... - mondta zavarodottan Muflon vezér - Öt perc?

- Igen, a külügyi részleg személyiségelemzésért felelős csoportja ugyanis 4 perccel több időt jósolt Heron vezér első közbeszólásáig, ugyanis... - Arwan az arcát a kezébe temetve intett Epimenidésznek, hogy most már abbahagyhatja a vásári komédiázást. Ennyi olcsó dramatikus fogás még az ő romantikus lelkületének is sok volt egyszerre.

- Szóval csak annyit akarok mondani, - folytatta kibillenthetetlenül a Főrészvényes - hogy nemsokára nemes vendéget üdvözölhetünk illusztris társaságunkban. Egyenesen a királyt, személyesen!

- Puff neki, ez volt a nagy hír?

- Hogy oda ne rohanjak! - hangzott Ziron Részvényes és Kondane vezér válasza.

- Ööö, már megbocsáss kedves Epimenidész, de bizonyára tévedsz. - szólt halkan Foonix - Egész biztosan tudom, hogy az Exolon Gate űrállomás avatóján a király személyesen vett részt, méghozzá pontosan egy héttel ezelőtt. És nincs az a hajó a galaxisban, ami ennyi idő alatt ideérne vele. Még a leggyorsabb fregattjainknak is több, mint 1 hónapjába telne az út, megállás nélkül. Valaki téved. Vagy te, vagy a galaxis összes hírcsatornjája. Szerinted ki?

A feszült vitában nem vették észre, amint hangtalanul feltárult a szoba ajtaja, és belépett rajta egy szakállas örökifjú délceg alak.

- Senki se téved, mindenkinek igaza van! - hangzott az ajtó irányából egy érces bariton. A társaság döbbenten fordult a felszólaló irányába. Elsőnek Epimenidész szólt.

- Üdvözlöm a Turáni Vérszövetség és az Iparbárók nevében szerény hajlékomkban, Fenség!

- Köszönöm az udvarias megszólítást, de ebben a körben elég lesz a Yaulk király megnevezés is!

A döbbenet még mindig nem ült el. Yaulk kivárt. Elsőnek a mindig összeszedett Ziron tért magához.

- Ez azt jelenti, hogy a fregatt sebességének négyszeresével...

- Pontosabban ötszörösével... - segített Yaulk.

- Ez azt jelenti, hogy...

- Igen, pontosan azt jelenti, igen! - zárta rövidre türelmetlenül a hebegést Epimenidész.

- És mi a neve az új hajóosztálynak, ha szabad ilyet tudnom? - kérdezte Arwen.

- Azt hiszem Interceptor, vagy valami ilyesmi nevet adtak neki a mérnökeink. - mondta elmélázva Csoves.

- A te mérnökeid??? És erről eddig miért nem tudtunk??? - ha tehette volna Ziron, most hétszeresen felnyársalja szemeivel, majd roston süti, és citrommal a szájában tálalja Csovest.

- Azt hittem, nem fontos...

A tárgyalóteremben kitört a káosz. Foonix, Ziron és Arwen felváltva vagdosták a válogatottabbnál válogatottabb szitkokat Csoves fejéhez. Yaulk király, Heron és Muflon Vezérek pedig már a galaktikus térkép fölött gesztikuláltak széles mozdulatokkal.

Epimenidész ismét hátradőlt a székében, és alig hallhatóan az Iparbárók unalomig sulykolt kulcsszavait mormolta nemlétező bajsza alatt:

- Stabilitás és Erő a magban. Prosperitás és Béke? - majd még halkabban csak saját magának...

- Imádom a cirkuszt!