- Tényszerűen még soha semmilyen formában nem bizonyították a globális felmelegedést. Azt javasolja, hogy állítsuk le a gazdaságot?
- Szíves engedelmével, tisztelt ellentmondó republikánus úr. Ha egyszer eljön a holnapután, nem lesz mit leállítani.
(South Park)

Ökoszféra => Népesség

Múltkor már megbeszéltük, hogy működik az ökoszféra ebben a játékban. De ez önmagában még kevés, feltéve, hogy nem ökoszimulátort akarunk csinálni, és ugye nem. Szóval az állatokból és növényekből kaja lesz, erre való a mezőgazdaság, halászat, vadászat, élelmiszeripar. Ez itt úgy néz ki, hogy vannak speciális gyárak, amik nem titánból készítenek űrhajót, hanem zsiráfból hamburgert. A cél azonban nem a hamburger, hanem az emberek, akiket lehet dolgoztatni a gyárakban, megöletni a háborúkban, és betölteni velük az univerzumot.

Tehát az ember megeszi a hamburgert és szaporodik. Jelenleg ez nagyon egyszerűen van megoldva: a kaja mennyisége meghatározza az eltartható emberek számát, az emberek tényleges száma pedig ehhez tart. Vagyis nincs explicit népességszabályozás, csak az élelmiszertermelés számít. Ezzel biztosan egyetértene Malthus, Hardin, Quinn és még sokan. Mások meg nem, de hát nem lehet mindenkinek eleget tenni.

Tömören és leegyszerűsítve: ha több emberre van szükséged, süssél több hamburgert, ehhez meg vadássz több zsiráfot. És megfordítva: ha kiirtod a zsiráfokat, nem lesz több hamburger, és éhen halnak az embereid.

Népesség => Gazdaság

Jelenleg - de ez még nem a végleges állapot - minden bolygón az emberek valahány százalékából munkaerő lesz. Humánerőforrás (de ez még csúnyábban hangzik). A munkaerő pedig pont ugyanolyan input a gyárak számára, mint bármilyen más erőforrás. Vagyis a már fentebb említett gyár nem titánból készít űrhajót, hanem titánból és munkaerőből. (De nem úgy, mint amikor Kőmíves Kelemennéből magos Déva vára lett.)

Hogy az emberek hány százalék lesz munkaerő, az momentán fix, később szabályozhatóvá válhat. Persze ennek csak akkor van értelme, ha a túl magas aránynak van valami negatív következménye, pl csökken az emberek morálja és fellázadhatnak. Különben mindenki 100%-ra csavarná a gombot.

Gazdaság => Ökoszféra

Szép szóval ez az environmental impact, ami több dolgot jelenthet. Egyrészt ha beépítünk egy területet gyárakkal, akkor ott nem lesznek élőlények (kivéve az olyan "civilizált" állatokat, mint a patkány, a csótány vagy a galamb), vagyis csökken a bolygó eltartóképessége (carrying capacity). Másrészt ahhoz, hogy fából ceruzát gyártsunk, ki kell vágni a fákat, vagyis a gazdaság felhasznál élő erőforrásokat is. Harmadrészt ott a környezetszennyezés, vagyis hogy melléktermékként olyan anyagok kerülnek a természetbe, amik pusztítják azt.

Ezt a három hatást Douglas Adams már rég megfogalmazta: Az az alapvető probléma a helyváltoztatás legtöbb módozatával, gondolta, hogy egyik sem éri meg igazán a fáradságot. A Földön - amikor még volt olyan, hogy Föld, mielőtt az új hiperűrsztráda építése miatt lerombolták volna - a gondot a kocsik okozták. A hátrányok - amelyek azzal a ténnyel függtek össze, hogy rengeteg fekete ragacsos trutyit szippantottak elő a föld mélyéből (ahol nagyon jó helyen volt), csak azért, hogy egyrészt kátránnyá alakítsák a szárazföld beborítására, másrészt füstté a levegő telítésére, s végül, hogy a maradékot a tengerbe öntsék - messze túlszárnyalták azt az előnyt, amit az jelentett, hogy gyorsabban el lehetett jutni egyik helyről a másikra, különösen, ha meggondoljuk, hogy az a hely, ahová igyekeztél, mindezek következtében valószínűleg ugyanolyan volt, mint ahonnan elindultál, más szóval: csupa kátrány, csupa füst és halaktól mentes. (Vendéglő a világ végén, ford.: Nagy Sándor)