Yaulk, a bolygóvadász rendhagyó írása egy exobolygóról, és arról, hogyan léphet ki a Zandagort név az ismeretlenség homályából egyenesen a világűrbe. Gratulálunk a felfedezéshez!

Nyilván sokaknak a Zandagort játékosok közül nem kell elmagyarázni azt, mit jelent az exobolygó kifejezés, de azok kedvéért, akik nem tudnák, az exobolygó olyan égitest, amelyik egy másik naprendszer napja körül kering. 1995 óta különféle érzékelési módszerekkel már közel 500 ilyen testet fedeztek fel. Ezek legtöbbje, a hatalmas távolság miatt a Jupiterszerű, vagy még a Jupiternél is hatalmasabb gázóriások közül került ki, de nem régiben ezen a területen is áttörést értek el a tudósok.

Az egyik ilyen érzékelési mód, a csillag fényességváltozási adatainak elemzése. Ennek a lényege, hogy ha egy bolygó elhalad a csillag előtt, amely körül kering, akkor annak a fényességében egy apró (a bolygó méretének függvényében változó) fényességcsökkenést mutat. Amíg csak a Földről figyelték meg ezeket a csökkenéseket, sokkal nehezebb dolguk volt a kutatóknak, mert a Föld légkörének torzító hatásaival is számolniuk kellett, még a legmagasabb hegyekre épített teleszkópok esetében is. Ezért volt eddig relatíve kevés visszaigazolt felfedezés. Azonban 2009. március 7-én ebben is hatalmas lépést tettek a tudósok. Ekkor bocsátották fel ugyanis a Kepler űrtávcsövet, melynek küldetése, hogy a Lant és a Hattyú csillagképek közötti űrterületről készítsen felvételeket, az ottani 9-15 magnitúdó fényességű csillagokról (ez nagyjából 170 000 csillag), és ezeknek a csillagoknak a fényességváltozásait regisztrálja. Ezeket az adatokat aztán feldolgozásra bocsátják.

Mivel a fényességi adatok olyan összetettek, hogy a gépi feldolgozás egyelőre igen költséges és bonyolult lenne, ezért a projekt a "lelkes amatőrök" segítségét kérte, hiszen mi lehetne összetettebb és agyafúrtabb számítógép, mint az emberi agy? Ráadásul az ember ott is képes mintákat meglátni, ahol egy gép nem feltétlenül. 2010-ben útjára bocsátották hát a Bolygóvadász projektet, amelynek a lényege, hogy egy elemző rendszer segítségével minden amatőr számára hozzáférhetővé tették az adatokat, és őket kérték meg rá, hogy elemezzék őket. A projekt egyből nagy népszerűségre tett szert, igen sokan csatlakoztak, így nagyon hamar (kb 2 hónap alatt) végeztek a 170 000 csillag szűrésével. A félrediagnosztizálás elkerülése végett minden csillagot többen is ellenőriztek, és a további vizsgálatokra azokat a csillagokat jelölték, amelyet megfelelő számú elemző ígéretesnek jelölt meg. Ezeket a csillagokat továbbították a komolyabb szakemberekhez vizsgálatra, hogy zárjanak ki közülük olyanokat, amelyek nem exobolygóra utalnak, hanem például fedési kettős csillag jellemzőit mutatják inkább. Ez az első körös vizsgálat most zárult.

Örömmel jelenthetem, hogy 13 másik társammal felfedeztünk egy olyan exobolygót, amelyet a Kepler központ is exobolygóként azonosított, és továbbküldte a harmadik körös vizsgálatra, amely véglegesíti a felfedezést. Ha ezen a szűrőn is átmegy – és innen már erre minden esélye megvan – akkor katalogizálják az égitestet. Emellett felfedeztem még két fedési kettőscsillagot is, de ezek nem annyira jelentősek a bolygó érzékelése mellett. Az égitest egy 0,8 napátmérőjű (kb 1 millió km) K típusú, narancsszínű nap körül kering, 15,8 napos periódussal, ami azt jelenti, hogy a forró zónában van. A kitakarás erőssége alapján feltehetően egy úgynevezett "forró Jupiter" típusú belső gázóriás lehet. És hogy miként kapcsolódik ez a Zandagorthoz? Úgy, hogy amennyiben véglegesítik a felfedezést, ez a 13 ember (akik érzékelték a bolygót) tehet javaslatot a bolygó elnevezésére. Az én javaslatom pedig nem más lesz, mint Zandagort. Hiszen ez a bolygó elég "gonosz" egy hely lehet ahhoz, hogy büszkén viselhesse a gonosz űr-herceg nevét. :) Persze, nem biztos, hogy ezt is fogja kapni, ez csak az én ötletem lesz a többiek felé. Most várjuk a harmadik körös visszaigazolást is, és akkor meglátjuk mi lesz.