A munkaerő mennyisége a mindenkori népesség fele.

Az ábrán látható, hogy a népesség 78 998 fő, a munkaerő pedig 39 499, vagyis valóban a fele. A munkaerőigény (37 600 fő) azt adja meg, hogy a gazdaságnak mekkora a teljes munkaerőigénye, vagyis hány munkás kellene ahhoz, hogy minden aktív gyár 100%-on tudjon üzemelni. A munkaerő mennyisége és a munkaerőigény hányadosa (95%) határozza meg a munkaerőhelyzetet (kritikus).

Ez azért fontos mérőszám, mert ha 100% fölé megy, akkor egyes gyárakba nem jut elég munkás, vagyis a tervezetthez képest csökken a termelés. És ha ez pont a településeket vagy a kajagyárakat érinti, az tovább csökkentheti a munkaerő mennyiségét, vagyis tovább ronthatja a dolgokat. Ilyen esetben egyrészt látható, hogy a munkaerőhelyzet beavatkozást igényel:

Másrészt a gyáraknál az aktív darabszám mellett zárójelben megjelenik a ténylegesen üzemelő darabszám, vagyis hogy a munkaerőhiány miatt hány fog tudni üzemelni ténylegesen:

A munkaerőhelyzet lehetséges értékei:

• hatékonytalan (0-50%): A munkaerő nagy része nem csinál semmit. Érdemes lenne építeni/aktiválni gyárakat.
• laza (50-70%): Még mindig lehetne bővíteni a gazdaságot anélkül, hogy a munkaerő mennyiségét növelnénk.
• optimális (70-85%): Persze nem kell túl komolyan venni azt, hogy "optimális", de valószínűleg ez az a tartomány, ami már hatékony, viszont még nincs meg az a veszély, hogy egy-két figyelmetlen építkezéstől bajba kerülünk.
• enyhén túlterhelt (85-90%): Közeledünk a problémás tartományhoz.
• erősen túlterhelt (90-95%): Még jobban közeledünk.
• kritikus (95-100%): Éppen hogy van elég munkaerő. Itt már ne építkezzünk, kivéve falvakat és kajagyárakat.
• beavatkozást igényel (100%-): Ha nem inaktiválunk gyorsan pár gyárat, akkor a következő körben munkaerőhiány miatt egy részük le fog állni.