Egy massively multiplayer online stratégiai játék blogja a fejlesztés kezdetétől a játék indulásáig, és túl...

Utolsó kommentek

  • devDavid: Közérdekű közlemény #1 Készítettem egy kisebb adatbázis dump-ot, amivel könnyebb dolgozni (fejles... (2012.12.24. 14:11) Letölthető Zandagort
  • cu2: @devDavid: Lehet, hogy én voltam félreérthető, mert nem vettem rossz néven a(z egyébként jogos) kr... (2012.12.23. 17:42) Letölthető Zandagort
  • devDavid: @cu2: ne érts félre, nem kritizálni akarom, nagyon nagy dolog - szerintem - hogy egy ilyen projekt... (2012.12.23. 17:24) Letölthető Zandagort
  • Utolsó 20

Címkék

A Kalózok Testvérisége

2012.01.17. 14:30 cu2

A kalózokat, amióta csak léteznek, az anarchia jellemezte. Nem fogadnak el semmilyen törvényt vagy uralkodót. Hiszen pont abból élnek, hogy figyelmen kívül hagyják a törvényt. Időnként voltak próbálkozások, hogy más törvényeket erőltessenek rájuk, de ezek a kísérletek vagy eleve kudarcba fulladtak, vagy csak rövid ideig működtek. Több kalózvezér végezte meztelenül az űrben, mint ahány uralkodója valaha volt a törvénytisztelő polgároknak. A kalózokat tartósan soha nem sikerült egyesíteni.

Bármiféle komolyabb összefogás vagy együttműködés csakis akkor működött, ha nem kívülről jött törvények, hanem belső motivációk hajtották. Ilyen például a lustaság, aminek látványos eredménye galaxisokon átívelő passzivitásuk. Szó sincs semmiféle béke egyezményről egymással vagy a törvénytisztelő többséggel, egyszerűen csak derogál nekik az aktív fosztogatás. Legutolsó ismert közös akciójuk az s4 galaxiscsoportból való menekülés volt, ami mögött a kalózjellem egy másik gyengesége áll, a gyávaság.

A fent leírtak a hivatalos piratológia álláspontját tükrözik. Éppen ezért, mint az akadémiai történetírás általában, csak kevéssé tekinthető megbízhatónak. És pont itt van a kutya elásva...

Érdekes módon a kalózok sokkal inkább tisztában vannak a történelmükkel, mint az átlag emberek. Ennek talán az lehet az oka, hogy egységes kormányzat hiányában sosem volt olyan központosított hatalom, ami a saját érdekében meg tudta volna hamisítani a kalóz történetírást. A történelmet a győztesek írják, és bár hosszú távon mindig változik, ki a győztes, vannak örök vesztesek, akiknek sosem jut osztályrészül tisztességes megemlékezés, így az emberiség történelmének akadnak örökre eltorzított részei.

A kalóz társadalomban azonban nincsenek igazán se győztesek, se vesztesek, éppen ezért a történetírásuk is megbízhatóbb. A probléma csak az, hogy nehezen hozzáférhető. Pontosabban teljesen hozzáférhetetlen. Volt egészen mostanáig.

Tinburg Jensen, aki saját meghatározása szerint hivatásos kalandor, most megjelent blogbejegyzésében részletesen beszámolt a kalózok történetéről. Éveket töltött kalózok társaságában, amiért hosszú börtönbüntetésre számíthatna, ha sikerülne a hatóságoknak megtalálni. Régi hajónaplókat fordított le, kalóz dalokat írt össze. A mostani publikálás után valószínűleg maguk a kalózok sem kímélnék, így Jensen most már nem csak törvényen kívüli, hanem még azon kívüli is.

A kalózkodás, mint szinte minden egyéb emberi tevékenység, az ősbolygón kezdődött. Akkoriban még hagyományos vízi hajókon űzték, csak a kolonizációval indult meg az űrkalózkodás. Mivel a zsákmány mindig is bizonytalanul és rendszertelenül érkezett, a kalózok egyik természetes megélhetési forrása a halászat volt. Igen, a halászat, aminek még a létezését is tagadja a hivatalos történetírás. Maguk a kalózok természetesen emlékeznek a halakra. Ami felveti a gyanút, hogy talán nem magától felejtette el az emberiség a múltnak ezt a darabkáját, hanem valakiknek érdekében állt a tömeges amnézia.

Számtalan elmélet kering erről kalóz körökben. Ezek mindegyike abból indul ki, hogy a téma legkényesebb pontja a halak hirtelen jött gyors kipusztulása. Ha ezért valaki felelős, neki érdekében állhat a felejtés. Mivel a közvetlen követkemény a Harmadik Élelmiszerválság volt, a motivációt ennek hatásaiban kell keresni.

A kolonizáció felgyorsulásából az űrhajógyárak és az építőipar profitált a legtöbbet. Korábban hiába lobbiztak ki maguknak adókedvezményeket a földönkívüli területekre, hiába indítottak végeláthatatlan reklámkampányokat, hogy meggyőzzék a lakosságot az emigráció előnyeiről, látványos fellendülést az éhínség kitöréséig nem sikerült elérni.

Voltak nyilvánvaló politikai érdekeltségek is. A drasztikus népességváltozás felülírta a korábbi erőviszonyokat, a mérleg egyértelműen a kolóniák felé billent. És ez nem csak utóbbiak vezetőinek kedvezett. Az ősbolygón évszázadok óta beállt demográfiai-politikai egyensúly egy nagyon szűk hatalmi réteg kialakulásához vezetett, ahol nem volt hely a feltörekvő fiataloknak. A válság után alig egy évtized alatt teljes generációváltás ment végbe a politikai elitben.

Egy egészen merész elmélet egyenesen vallási okokat sejt a háttérben. A dysonizmus ekkoriban élte virágkorát, konzervatív becslések szerint is a lakosság 10%-a hitt abban, hogy az emberi faj kialakulásának célja az élet és civilizáció terjesztése az egyébként teljesen lakatlan univerzumban. Ennél is sokat mondóbb, hogy a természettudósok és mérnökök körében az arány megközelítette az 50%-ot. A Dysonista Egyház bíborosi testülete csaknem kizárólag vezető tudósokból állt, ami azért nem meglepő, mert az akadémiai szekularizmus már vagy ezer éve megszűnt.

Mint a konteók általában, ezen elméletek is mind hihetőnek tűnnek, valódi bizonyítéknak viszont nyoma sincs. Így aztán mindenki saját ízlése szerint választhat...

De térjünk vissza a tények lényegesen egyértelműbb területére, és egyben a kevésbé távoli múltra. Amikor 6383-ban ismét megjelentek az idegenek flottái, a kalózok már egy ideje szervezkedtek. Alig ötven évvel korábban érkeztek meg az első hiperhullámú híradások az új galaxisról, ami érthető módon felzaklatta a kedélyeket. Bár nincs rá egyértelmű bizonyíték, jó okunk van feltételezni, hogy a Bering Halszövetség eredetileg kalózkodással is foglalkozott. A remény, hogy egy ilyen ősi legenda életre kelhet, mozgósította a kalózokat. Ez volt tehát az elvonulás valódi oka, nem a gyávaság.

Az alapvetően anarchista berendezkedés azonban nem volt alkalmas egy ilyen hosszú utazás levezényléséhez, így aztán 6500 körül, távol minden eleven földtől, a legmélyebb mélyűrben, polgárháború tört ki a kalózok közt. Már amennyire ez a szó alkalmazható egy ilyen társaságra. Az összetűzések harmincöt évvel később értek véget, amikor tíz kalózvezér békét kötött, leverte a megmaradt lázadókat, és létrehozta a Kalózok Testvériségét.

Azóta megérkeztek az új galaxisba, hadat üzentek minden szövetségnek, és bár saját állításuk szerint csak a zsákmány a céljuk, ilyen előzmények után ez kevéssé hihető...

1 komment

Címkék: történet kalózok s4 s6

A bejegyzés trackback címe:

http://zandagort.blog.hu/api/trackback/id/tr143570802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

-Stark- 2012.01.17. 15:16:26

Ma a pokolban fogunk vacsorázni! és kalózvér az előétel! :D