Egy massively multiplayer online stratégiai játék blogja a fejlesztés kezdetétől a játék indulásáig, és túl...

Utolsó kommentek

  • devDavid: Közérdekű közlemény #1 Készítettem egy kisebb adatbázis dump-ot, amivel könnyebb dolgozni (fejles... (2012.12.24. 14:11) Letölthető Zandagort
  • cu2: @devDavid: Lehet, hogy én voltam félreérthető, mert nem vettem rossz néven a(z egyébként jogos) kr... (2012.12.23. 17:42) Letölthető Zandagort
  • devDavid: @cu2: ne érts félre, nem kritizálni akarom, nagyon nagy dolog - szerintem - hogy egy ilyen projekt... (2012.12.23. 17:24) Letölthető Zandagort
  • Utolsó 20

Címkék

Szelekció (I. rész)

2010.08.17. 16:46 cu2

Ernobius érdekes gondolatot vet fel Zandagort céljaival kapcsolatban. De ezt majd csak a második részből tudjuk meg. A szerző kiegészítése: "a cím és szövegegész viszonya, de igazából minden, az olvasó szárnyaló képzeletére bízattatik. Fogyasszák egészséggel!"


"Húzd ki magad, Kétlábú Majom! Bár a cápák legyőznek téged úszásban, a gepárdok futásban, a sarlósfecskék repülésben, a csuklyásmajmok ügyesebben másznak, az elefántok erősebbek, a mamutfenyők jóval túlélnek téged, mégis nálad a legnagyobb kincs: az, hogy megérted azt a kegyetlen folyamatot, amelynek létedet köszönheted." - Richard Dawkins

Khalassum, mióta nem találkoztunk vele, bevonult az ernobiai bolygók legsikeresebb vállalkozói és bolygóépítői közé. Vékonyka két hónap alatt - persze ne tévesszen meg senkit, nem földi 60 napról van szó, mivel, mint említettem, komoly problémák lépnek fel az időmérésben; az egykori Föld idejére átszámolva körülbelül 87 napról van szó, ami még mindig fenomenális eredmény – tehát vékonyka két hónap alatt közismert személlyé, s a vad, halálos szépséget sugalló Jégvirág nevet viselő E-osztályú bolygó egyik legfontosabb megszelidítőjévé vált.

Talán nem hangzik túl komolyan, hogy fűtéssel foglalkozik főhősünk, de aki megfordult már, vagy akár csak teleaccedón* látott ilyen bolygót, az tisztában van vele, hogy mennyire alapvető létszükségletnek számít ez ilyen bolygókon. Fontosabb dolog, mint B-bolygón a víz. A szabadban, megfelelő energia-utánpótlás nélkül a legjobb (szögezzük le, civileknek elérhető) hőmérsékletszabályozó ruhák sem képesek tizenkét óránál többet életben tartani viselőjüket. Az állatok pedig csak az Első Tejúton alkalmazkodott őseiknek köszönhetik, hogy képesek voltak annyira specializálódni, hogy itt valahogy eltengetik életüket. Nem is csoda, hogy törékeny az egyensúly... B-bolygókon viszont megfelelő felszereléssel majdnem korlátlanul életben lehet maradni. A helyiek kifejlesztett trükkjei (a jó erős pálinkától a legfejlettebb nanoizzítókig) is legfennebb másfél órával nyújtják meg az akkorra már halálosan fájdalmas életet. "Fűtőruhában" meghalni talán a leglassúbb, legrosszabb halálforma (leszámítva a bizonyos intézmények, testvériségek és szervezetek okozta típusokat). A ruha a megváltást jelentő halált még visszatartja, de éltetni nem képes: majdnem élet-halál között lebegteti az embert, amíg az kívánja ama végső kihűlést.

Khalassum jóbarátját tizenhat órája találták meg. Harmincöt órája, hogy katapultálnia kellett. A kis mágneses siklószánjából, amellyel épp csak kevéssel lépte át a szokásos öt méter magasságot, épp csak kilökte a katapult, hogy aztán őrült légáramlatok kapják fel, fel még fagyosabb szelekig... Egy befagyott tóra érkezett, a landolás összezúzta jópár bordáját, a fűtőruha torzórészének bal felét, és több helyen még ki is szakította azt. A jégről minden havat elhordott a vad szél, semmi sem maradt, amiből legalább védelmet építhetett volna. A Jégvirági Kriogenikai Intézetben már nem volt mit kezdjenek vele. Egyedül a ruha szabvány feketedoboza maradt használható. De az is csak elképzelhetetlen kínokról tudott mesélni. A jégpokol nem érez szánalmat.

Igazából már ennek is két hónapja. Azóta Khalassum gyötrő bűntudatát úgy igyekszik csökkenteni, hogy mindenféle tudományos kutatásokat támogat. Mint Nobel annak idején. De akárcsak ő, Khalassum sem felelős közvetlenül a halálért: barátja a rendelkezések ellenére ment ki későn a hangárból, amikor az időjárás sem kedvezett. De ő úgy is ott és akkor akarta leellenőrizni, hogy mi történt az ötös vapitiüzemmel. Azért ő sem ostobaságból tette: az üzem nem szolgáltatott be húst aznap, és elég közel volt a depóhoz, úgyhogy nem tűnt valami veszélyes kalandnak. Egy órával később a kapcsolat az ötös vapitiüzemmel helyreállt, szakadozva és recsegve persze, de Héógon sosem érkezett meg hozzájuk. (A vapitik meg, ahogy kiderült, kihaltak a szegényes ökoszférában, az utóbbi hónap kegyetlen fagya nem kímélt meg egyetlen egyedet sem.)

Így született halálból a Flemand Héógon-díj. Bár közel sem ér a fő exoloni, vagy más birodalmi, köztársasági, királysági, alapítványi (meg sem említve a Nobel-) díjak nyomába, az ernobiai tudósoknak mégis a legjobb és legnagyobb lehetőséget jelenti. Két évvel később pedig a díjért felelős Ernobiai Tudományért és Kultúráért Alaptívány (ETKA) is megszületett, amely igazán jelentősen felpezsdítette a – nyilván – tudományos és kulturális életet az ernobiai rendszerben.

Mindezek a támogatások magukkal vonták, hogy egyre több megnyitóra, előadásra, avatóra hívták meg hősünket, így Khalassum egyre közelebb került a tudományos kutatásokhoz is.

***

- Khal, ezt látnod kell! Öt percen belül legyél a Fővárosi Tanácsteremben!

- Mit kell lááá – Khalassum hatalmasat ásított a távbeszélőbe. Fárasztó napja volt, az Üzenetek Zandagort flottájából második kötetének bemutatóján telt el fél éjszakája. De a Rendszer Urának meghívását nem bölcs dolog visszautasítani, bármilyen gyenge irományokról van is szó. Főleg ilyen energikus bemutatón – Szóval mi van? – nem könnyű udvariasnak lenni hajnali fél ötkor...

- Megfejtették a ZKI** kiszivárgott monolitját!

- Hülyének nézel? – hősünk szeméből egyből eltűnt az álmosság.

- Tanácsterem, három perc! – halk kattanás, és egy kellemes női hang: "Az Önök párbeszédének vége. Köszönjük, hogy..."

Két perc alatt Khalassum is beért a terembe. Már csak az ezredes és néhány képviselő hiányzott, de egy percen belül ők is elfoglalták helyüket. Az impozáns teremben egyszerre minden fény bekapcsolt, elűzve a legkisebb álomfiókát is.

- Őfelsége a Király! – jelentette be egy ajtónálló, s azzal ki is hátrált. Ernobia nem monarchia, de az Új Tejútban divatos király(nő)/császár(nő) megnevezések hamar ráragadtak a köznyelvben az elnökökre, fejedelmekre, mandarinokra, emírekre és minden más tisztségre. De az izgatottságban amúgy sem tűnt fel senkinek a pontatlanság.

A "király" minden ceremóniát mellőzve végigszáguldott a termen, és csak az ülése mellett állt meg. Már menetközben megkezdte mondanivalóját:

- Hölgyeim! Uraim! Köszönöm, hogy ebben a korai órában is ilyen gyorsasággal és pontossággal jelentek meg. Önöket hívattam, mint a Rendszer legjelentősebb alattvalóit. – A helyzet különleges feszültségében Khalassum eddig nem is vette észre, hogy a jelenlevők mind-mind "nagyágyúk": tisztek, tudósok, politikusok (jó számmal az ellenzékből is), közéleti személyiségek, és a média néhány jeles képviselője is. Jól sejtette, hogy ezúttal nem tudósítani hívták őket.

- Az ügy érzékeny volta miatt kényszerültünk ilyen furcsa meghívóra. Szó szerint csak mi tudunk erről a kis összejövetelről, az üzeneteket nem vette fel semmilyen biztonsági rendszer, és mindenkit valamelyik ismerőse hívta. – a király arcán egy kis sunyi mosoly futott át – Mondhatni mindenki ismer mindenkit, legalább egy emberen keresztül.

- De a lényeg – folytatta a beszédet, és egy kis, DNS-felismerő biztonsági rendszernek tűnő szerkezettel aktivált egy hologramot.

A monolit volt az. A kiszivárgása óta sokan viccnek nézték. Az adattengerben pedig a többség észre sem vette, eltűnt a csatajelentések és a multimilliárdos tőzsdehírek között. Persze a fontosabb birodalmi vezetők egytől-egyig megkapták a hírt, és a lehető legtöbb erőt fektették a megfejtésébe. Mivel eleve a nyilvánosság elé volt tárva, az első megfejtőjeként Supernova exoloni bárót tartják számon, bár voltak mások, akik ugyancsak dekódolták, csak nem adták le időben, vagy államtitokként őrizték. Viszont a megfejtés felbolydította a képzeletet. Legalábbis azokét, akik már megemésztették a hírt. Az emberiség nagy része akkor foglalkozik majd vele, amikor több napos hírré válik, és az állam is felkarolja a témát. Addig is az információtól elzárva dolgoznak, esznek és alszanak. Vagy majd akkor tudják meg, amikor Zandagort flottái a fejük felett lesznek...

Egy mély hang, talán a zandagortiak hangjának legújabb szimulálása, felolvasta az üzenetet. A teremben a felolvasás alatt, és persze azt leszámítva végig mély csend honolt, az arcokon a legmélyebb megdöbbenés. Az üzenet lejártával pedig síri csend telepedett a teremre.

- Uraim, talán a ZKI majd megöleti Bo Heckl újságírót, aki kiszivárogtatta a képet. Valószínűbb, hogy igyekeznek nevetségessé tenni őt és a hírt. Az viszont mindenesetre kétségtelen, hogy nem számíthatunk a ZKI-ra. Valószínűleg messze többet tudnak Zandagortról, céljairól, technológiájáról és akár fajáról is, mint amit velünk tudatnak. Hatalmas összegek folynak be hozzájuk, de kevés az eredmény. Ezért hívattam össze Önöket. – még mindig döbbent csend uralta a termet, a király hangja akadálytalanul töltötte be a terem s a fejek legmélyebb zugait is.

- Készülünk a Háborúra.


(folyt. köv.)

Lábjegyzetek:
* A latin accedo (közelebb jön, közeledik, megközelít) szóból. Működhet az ősi televízióként, olyan értelemben, hogy a valóságot adja vissza, vagy virtuális valóságot is létre hozhat. A 21. század technológiájától viszont nagyban különbözik abban, hogy felhasználójának agyába majdnem tökéletesen leképezi a körülményeket, így szinte teljesen megkülönbözhetetlen a valóságtól. Ennek ellenére kiöregedő technológia.
** Zandagort Kutató Intézet, lásd: Mit üzennek az idegenek?

5 komment

Címkék: fan fiction s2

A bejegyzés trackback címe:

http://zandagort.blog.hu/api/trackback/id/tr512228399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Norris74 2010.08.17. 21:04:29

Nagyon jó!

És tudod miért?

Mert megnyit jó pár gondolati csatornát, szálat, vonalat , ad hozzá elég történeti elemet (azaz nem fullad egy tömény szenvelgésbe)....és hagyja őket továbbgondolni.

ernobius 2010.08.18. 16:51:35

Szép munka, Teuton :D

Ricsi121 · http://tavimutymuty.blog.hu 2010.08.19. 11:46:36

A tied is szép munka Ernobius :)

folyt. köv. Várjuk! :)